Limit!
Mindennapi küzdelmek , folytonos stressz.
Évek óta húzod az igát , tudod előbb utóbb legyűr!
Ürítsd az elméd, ha ellepett a sok szemét.
Határtalan elmédbe menekülj , titkos rejtett zugokba...
Elhatározás mi vezérel , az eddigi elismerés mi feltüzel!
Lelked mint főnix! Ritkán hamuvá válik , csöndesen sistereg...
Gyújtsd tűzbe lelked , légy legyőzhetetlen ki minden akadályt ledönt és eléri célját!
Az emberi törékeny burkodat vesd le , öntsd ki izzó belső gondolataid!
Megtört tested a földön fekszik véres sebekkel vagdalva...
Hiába minden! Mert elméd fent száll az égbolton!
Mint Halley üstököse , évezred robbantó fénnyel érkezel.
Fényviharban égsz , hirtelen sötétséget hagysz magad után...
Elérted a limited , nem bírod tovább semmi féle képen!
Mielőtt térdre rogynál , nyúlj elméd mélyére!
Nem fogod igazi erőd gyeplőjét , akkor tudsz csak erős lenni, ha már nincs más választásod!
Idézd fel sikereid , nagy tetteid , az utat mit végigjártál!
Vízbe akarják rakni szikrád , elfojtani szunnyadó erőd!
Nem adhatod fel! Lépd túl a limited! Tűzvihart keltesz , leégetsz mindent magad körül!!!
Használd érzelmeid és emlékeid! Nyerj belőlük erőt! A határvonal egy hazugság!
Elméd végtelen , ne hagyd elapadni!
Something wrong with this poem?
Replies are closed for this poem.
Your Poem's Voice
See what makes your poem unique — its voice, energy, themes, and the literary traditions it draws from.
Comments (0)
No comments yet. Be the first to share your thoughts.
Log in to leave a comment.